Isten azt akarja, hogy élvezzük az Ő nyugalmát. Ahogy Isten a teremtés hat napja után megpihent az embert is hívja ebbe a nyugalomba.

“Annakokáért megvan a szombatja Isten népének. Mert aki belépett az Ő nyugalmába, ő maga is megszűnt cselekedeteitől, ahogyan Isten az övéitől. Legyünk tehát szorgalmasak, hogy belépjünk abba a nyugalomba… ” Zsidókhoz írt levél 4:9-11

“Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” (Mt 11,28).

2 Mózes 20:8  “Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt!”

Máté 11:29  “Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.”

Az embernek szüksége van megpihenni, de fontos, hogy olyan módon tegye, ahogyan azt Isten rendelte. A pihenőnapok túlszervezése helyett fordítsunk hangsúlyt az Úrral való közösségre. Aki teheti heti rendszerességgel töltsön hosszabb időt, akár egy egész napot Isten jenlétében.

Menjünk be az Atya nyugalmába dicséret és imádat által. Isten azt akarja, hogy átadjuk magunkat neki és a nyugalom helyén felüdüljünk lelki, testi és szellemi téren egyaránt. Az imádság nemcsak a kérések felsorolását, hanem kétirányú kommunikációt jelenti Istennel.

Miközben tanulmányozzuk az igét Isten szól hozzánk, és ott van a gyógyulás,a  szabadulás. A szellemünk, az elménk kitisztul, megerősüdünk. Felszabadulunk a félelmek, aggodalmak alól, a negatív érzelmektől, a lelkiismeretünk felszabadul, testileg és mentálisan is regenerálódunk…

 

Kiss György

2022.07.03.