Megegyezik a Niceai Hitvallással, vagyis a következő:

“Hiszek az egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak teremtőjében. Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született minden idő előtt, világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született és nem teremtetett, az Atyával egylényegű, és általa lett minden. Értünk emberekért és üdvösségünkért leszállt a mennyből. Megtestesült a Szent Szellemtől és Szűz Máriától, és emberré lett. Keresztre feszítették értünk Poncius Pilátus alatt, kínhalált szenvedett és eltemették, harmadnapon feltámadt az írások szerint, fölment a mennybe, ott ül az Atya jobbján, újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat, és uralmának nem lesz vége. Hiszek a Szent Szellemben, Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától és a Fiútól származik, akit az Atyával és a Fiúval együtt imádunk és dicsőítünk, és aki szólt a próféták által. Hiszem az egy, szent, egyetemes és apostoli egyházat. Vallom az egy bemerítkezést a bűnök bocsánatára. Várom a holtak föltámadását és az eljövendő örök életet. Ámen.”

A Biblia 66 kanonikus könyve (39 ószövetségi és 27 újszövetségi könyve), a teljes Szentírás Istentől ihletett, tévedhetetlen. A Szentírás tartalma hitünk alapja, minden hitre és üdvösségre vonatkozó kérdés vagy kijelentés szempontjából a legfőbb tekintély, a hívő élet számára zsinórmérték.

A Biblia alapján hisszük, hogy Isten a világmindenség teremtője, Aki az embert a saját képére és hasonlatosságára teremtette.

A Teremtő és teremtménye kapcsolatát a bűnbeesés rontotta meg, amely az embert és minden leszármazottját elszakította az élő Istentől, a bűn rabszolgájává tette és kiszolgáltatta a halálnak és kárhozatnak. Isten megváltói terve arra irányul, hogy a bukott embert megváltva Sátán hatalma alól bevigye Jézus Krisztusnak, mint Teljhatalmú Uralkodónak hatalma alá, ezáltal helyreállítva Isten és az ember szeretet-közösségét, és a megtérés, újjászületés által létrejött Új Ember által kiteljesítse az ő Királyságát a Földön, s mennyei helyeken. Az üdvtörténet során Isten – az ő Beszédén és az ő Szövetségein keresztül – jelentette ki magát, mint Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, szövetségre lépett Ábrahámmal és az ő Magvából valókkal. A próféták által ígéretet tett a Messiás-király eljövetelére, Aki megváltja az egész világot, és üdvösségre vezeti Izraelt és a népeket.

Ez a Messiás-király (Krisztus) jelent meg testben a Názáreti Jézusban, Aki szeplőtelenül fogant Máriában, megszületett Betlehemben, Jeruzsálemben bekövetkezett kereszthalálával és testben történt feltámadásával a hit alapján kötött új szövetség Szerzője, Közbenjárója és Főpapja lett. Felvitetett a Mennybe, megkoronáztatott dicsőséggel, tisztességgel, olyan névvel, amely “minden név fölött való, hogy Jézus nevére meghajoljon minden térd; mennyeieké, földieké, föld alatt valóké” (Fil.2,9-10). Hisszük és valljuk, hogy nincs más Isten, nincs más Úr. Csak Jézus Krisztusban, csak általa van üdvösség, ő az Egyetlen Út az Atyához, a Teremtőhöz. Vissza fog térni, hogy az Egyházat, amit tulajdon vérével szerzett, elragadja magához, és a hívők sokaságával együtt megjelenjen a világnak teljes krisztusi dicsőségében, és ítéletet tartson élők és holtak felett.
Az Újszövetségben Isten három személyben jelentette ki magát: Az Atya, a Fiú és a Szent Szellem. A Szentháromság: Az Atya, a Fiú és a Szent Szellem, e három örökkévaló személy: Egy Isten.
A Szentírásból tudjuk, hogy Isten halhatatlan, végtelen, mindenható, mindentudó, mindenek fölött való, mindig mindenütt jelenvaló, személyes szellemi valóság. Ő a szeretet. Tökéletes lénye meghaladja emberi felfogóképességünket, ő egyedül méltó imádatunkra.

Az Egyház (Eklézsia, Krisztus Teste) az Atya által Krisztusban elhívottak közösségéből áll, akik a Szent Szellem bizonyságtétele alapján hisznek a Jézus Krisztus haláláról és feltámadásáról szóló evangéliumban, Jézus Krisztust megváltójuknak elfogadták, megtértek bűneikből, megvallották a hitüket, és újjászülettek víztől és Szent Szellemtől, és az ő Beszéde szerint élnek. Az Egyház Krisztus élő Teste és Isten élő kövekből épülő temploma, amely nem azonos egyetlen földi szervezettel sem, túlmutat téren és időn, melynek Feje és Megtartója Krisztus. Jézus Krisztusnak egyetlen Egyháza van, amely a fentieknek megfelelő szellemi intézmény. Az Egyházhoz tartoznak azok is, akik meghaltak, miután Isten váltságát elfogadták; azok is, akik élnek, miután hit által elnyerték az üdvösséget; valamint azok is, akiket Isten a jövőben fog elhívni.