Ha az ember olyan tevékenységbe kezd, amely ellentétben áll természetes hajlamaival, akkor nyilván jó okot kell találnia ehhez.

Az egyik legalapvetőbb, legtermészetesebb tevékenységünk az, hogy eszünk. Amikor erről lemondunk, tudatosan elfordulunk a természetestől, hogy Istenhez, és az ő természetfölötti eszközeihez fordulhassunk. Mindez óriási jelentőséggel bír!

Vizsgáljuk meg a böjtöt testi és szellemi oldalról.

A Biblia a szinonimákat is figyelembe véve körülbelül annyiszor tesz említést a böjtről, mint a keresztségről/bemerítésről (több mint 70-szer).

A böjt általános meghatározása:

A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől.

A böjt változó időtartamú lehet, egy naptól akár egy hónapnál is tovább tarthat. Tudatosan böjtölni vallási, szellemi (spirituális), politikai vagy egészségügyi okokból szoktak.

Orvosi szempontból úgy vélik, hogy a böjt 16 órával az utolsó étkezés után kezdődik.

A böjt szinte az összes világvallás szerves részét képezi.

9. a ramadán az iszlám holdnaptár 9. hónapja, amely alatt a muszlimok napkeltétől-napnyugtáig böjtölnek.

A böjt a mértékletesség erényének egyik cselekedete.

Tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás. Az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és ivásban.

Célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, a szellemi dimenzióba való emelkedés által. Célja még a bűnbánat és az alázatosság kifejezése is. Az alázatosság ugyanis nem velünk született, természetes tulajdonságunk. Isten a böjtölést rendelte olyan igei eszközként, amelynek segítségével megalázhatjuk magunkat őelötte.

Szeretnénk ha Isten fölemelne bennünket? Ha igen, akkor meg kell aláznunk magunkat.

„Mert aki magát felmagasztalja, megaláztatik; és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.” Máté 23, 12

A böjt és a mértékletesség pozitív hatásai:

• A böjt tisztává teszi az elmét és a szívet, és erősebbé az emlékezetet. Ezzel szemben a túlzott telítettségből feledékenység és lustaság származik.
• A böjt állapotában az ember szíve lágyabb. A szívnek előnye származik az imából és az Isten előtti megalázkodásból. A böjt növeli az alázatot. A teli gyomor és test ezzel szemben érzéketlenné teszi a szívet, és nem engedi, hogy örömet találjon az imában. A telítettség érzéketlenséget, fennhéjázást, dicsekvést és keménységet eredményez.
• A böjt állapotában az ember a szegényekre és a nélkülözőkre gondol. A telített ember hajlamos megfeledkezni róluk.
• A böjt segít megtörni a testi ember (az alsóbb “én”) vágyait és makacsságát. A teli gyomor a testi embert erővel ruházza fel, és felizzítja vágyait.
• Az enyhe éhség állapotában a test gyorsabb és éberebb. Ha a gyomor tele, a test álmossá és óvatlanná válik.
• Az enyhe éhség állapotában az ember könnyűnek, vidámnak és szabadnak érzi magát.
• A böjt és a mértékletes életmód állapotában az ember kész imára és az Istenszolgálatra. Tele gyomorral aludni vágyik.
• A böjt és a mértékletesség segítségével a test egészségesebb. A túl sok evés beteggé és fáradttá teszi a testet.
• Az enyhe éhség állapotában az ember együtt-érzőbb és bőkezűbb. Akik soha nem tapasztalták meg az éhséget és a nélkülözést, azok nem érthetik meg a szegények szenvedéseit. A túlzott telítettség hatására az ember a zsugoriság és a felesleges költekezés között ingadozik, ami végül a vesztét okozhatja.

A természetben élő vadállatok ösztönösen tudják mi a helyes és ha betegség vagy sérülés lép fel náluk, napokig vagy hetekig nem vesznek magukhoz táplálékot.

A böjtkúra nemcsak a betegségek gyógyítására, hanem megelőzésére is alkalmas. Már a legősibb időkben a szervezet megfiatalításának egyik elismert gyógymódja volt.

A böjt alatt egy valóságos forradalmi állapot zajlik le a szervezetben. Először a test, majd a lélek és a gondolatok is mélyreható változáson és tisztuláson mennek keresztül. A böjtölés nem csak a test kezelése, hanem egyfajta pszichoterápia is.

Aki böjtölni kezd, először is létének sérültségét tapasztalja meg, érzi a kellemetlenségeket, a testi (fejfájás, szédülés, émelygés) és lelki melléktüneteket. Átmenetileg a böjtölő meglehetősen szerencsétlennek és megviseltnek is érezheti magát, de aki nem riad vissza ezektől a kezdeti tapasztalatoktól, idővel egyre több boldogító oldalát élheti meg a böjtnek.

Amint a test kitisztul a böjt után, a koncentrálóképesség és a memória egyre inkább javulni kezd. Testünket az agy köti össze a lélekkel, és amikor az agysejtek megszabadulnak a mérgező anyagoktól, mi is megszabadulunk az idegeskedéstől, a szorongástól, a félelemtől. Szellemünk tiszta és szabad, gondolkodásunk logikus lesz. Éleslátásunk, realitásérzékünk megnő, ezáltal sokkal jobban átlátjuk a problémákat, és hamarabb megoldást is találunk rájuk. Érzékszerveink élesebbé válnak és a testünk rugalmasabb és energikusabb lesz.

A valódi böjt pozitívan hat mind a testre, mind a lélekre és hozzásegít egy magasabb rendű léthez. Felébreszti a bennünk szunnyadó képességeket, kreatívabbá és frissebbé tesz

A böjt a test megtisztulásán át dimenziókat nyit meg a szellem és a lélek felé. Három nagy ajándékkal jutalmaz, testi, szellemi és lelki megtisztulással, amelyből csodás életerőt és egészséget meríthetünk. A rendszeres böjt és a természetes, megfelelő életmód segítségével megtaláljuk lelki egyensúlyunkat, ami a modern élet legnagyobb adománya. Agyunk olyan lesz mint egy szivacs, ami minden új tényt és tudást magába tud szívni. A legfontosabb ajándék pedig, hogy olyan belső békességet és lelki nyugalmat kapunk, ami életünket fantasztikus élménnyé varázsolja.

A böjt formái és módja:

A szigorú vagy teljes böjt:  a böjt napjain egész nap nem eszünk semmit, csak vizet iszunk.

Az enyhített vagy részleges böjt: a böjtnek az a formája, mely a hús mellett tiltotta a kedvenc ételek fogyasztását, de minden mást engedélyezett. Ne részegeskedjenek, egyszer egyetek napjában, déltájban, hús, tojás és tejtermék kizárásával.

Az  dánieli böjt. Csak zöldségek és gyümölcs és víz.

Dániel egy látomás hatására három hétig részleges böjtöt tartott, mellőzve az ízletes ételek, a hús és a bor fogyasztását, valamint a megszokott illatszereket: “Azokban a napokban én, Dániel, gyászoltam három egész héten át. Ízletes ételt nem ettem, húst és bort nem vettem a számba, olajjal sem kentem meg magamat, míg el nem telt a három hét” (Dán 10,2-3).

Az önmegtartóztatáshoz a házasélettől való tartózkodás is hozzátartozhatott, melyre Pál szerint csak a házastársak “közös megegyezésével egy időre” kerülhet sor, “hogy szabaddá legyetek az imádkozásra, de azután legyetek ismét együtt, nehogy megkísértsen a Sátán titeket azáltal, hogy képtelenek vagytok magatokon uralkodni” (1Kor 7,5). Így cselekedett a pogány Dárius király is, miután főemberei nyomására az oroszlánok vermébe vettette Dániel prófétát: “böjtölve töltötte az éjszakát; nőt sem engedett be magához, és kerülte őt az álom” (Dán 6,19).

A böjtölés módjáról Isten a következőket mondta Ézsaiás próféta által:

“Nekem az olyan böjt tetszik, amikor leoldod a bűnösen fölrakott bilincseket, kibontod a járom köteleit, szabadon bocsátod az elnyomottakat, és összetörsz minden jármot! Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény bujdosókat, ha mezítelent látsz, ruházd fel, és ne zárkózz el testvéred elől! …Ha nem jársz kedvteléseid után a nyugalom napján, az én szent napomon, ha a nyugalom napját gyönyörűségesnek hívod, az ÚR szent napját dicsőségesnek, és azzal dicsőíted, hogy abbahagyod munkáidat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidről, akkor gyönyörködni fogsz az ÚRban, én pedig a föld magaslatain foglak hordozni…” (Ézs 58,6-7.13-14).

Mindezek alapján tágabb értelemben vett böjtnek tekinthetjük azt is, amikor lelki cél(ok) érdekében önként tartózkodunk valamely megszokott tevékenységtől: a kedvteléseinktől (pl. tévé, számítógép, média), az ügyeink intézésétől, alvástól, beszédtől stb. Amint azonban a fenti igékből is következik, itt nem a böjt átértelmezéséről van szó (amint újabban egyesek gondolják), hanem a hagyományos, szorosabb értelemben vett böjt (evéstől/ivástól való önkéntes tartózkodás lelki célból) helyes lelkületű gyakorlásáról, szemben a helytelen hozzáállással végzett böjtöléssel (ld. 1-5. v.).

A helyes böjt valóban lakoma lehet Istennel (az angol “fast” és “feast” szavak egyetlen betűben különböznek), bár úgy tapasztaltam, hogy többnyire az első (egy-két) nap a legnehezebb, amikor átáll a szervezet a “takarékos üzemmódra”. Ugyanakkor a rövidebb böjtnek (akár egyetlen étkezés kihagyásának) is lehet áldásos hatása, ám ez általában arányos a böjtölés időtartamával. Amint a fenti példákban részben már láttuk, a böjt lehet egyéni vagy közösségi (gyülekezeti vagy nemzeti. Jóel 2,15-17; 2Krónikák 20,3), rendszeres és alkalmi.

A böjt egy eszköze a világ jobb megértésének, érzékenyebbé tesz Isten és az embertársainkkal szemben és erősíti az érzékeket. Segítségével közelebb kerülhetünk Istenhez, mert nemcsak a test, hanem a lélek és a szellem is megtisztul. A böjt és az önuralom az első erény, minden jónak anyja, gyökere, forrása és alapja.

Az Ószövetségben a mózesi törvény csak az engesztelés napján írt elő kötelező böjtöt (3 Móz 16).

A jom kippur (héberül: יום כיפור, áskenáz kiejtéssel jajm kippur) a zsidó vallás egyik legnagyobb ünnepe, az engesztelés napja. A zsidó nép 3500 éve mindig megtartotta az engesztelés napját. A zsidó közösség egy teljes hónapot és még tíz napot szentel az ünnepre való felkészülésre. A jom kippur  a megtérés és a böjt napja.

A fogság után még 4 kötelező böjti nap jött ehhez:

1. Jeruzsálem ostroma kezdetének,
2. elfoglalásának,
3. a templom lerombolásának,
4. Gedalja meggyilkolásának napja.

Az Ószövetségben a böjt – a gyász kifejezésén túl – a bűnbánat és a megtérés egyik legőszintébb formája  (Jónás 3., 1 Kir. 21,27-29) amely alázatra nevel és felébreszti bennünk annak tudatát, hogy nem közeledhetünk Istenhez gőgös büszkeséggel.

“És orczámat az Úr Istenhez emelém, hogy keressem őt imádsággal, könyörgéssel, bőjtöléssel, zsákban és hamuban” – Dániel 9,3

 “…böjtöt hirdettem, hogy megalázkodjunk Istenünk előtt” Ezsdrás 8,21

Történelmet formáló böjtölések:

Jósafát király Júda egész népére böjtben való megalázkodást és imádkozást hirdetett és Isten megszabadította őket az ellenségtől.  (II. Krónika 20 II. Krónika 20.)

Azáltal hogy emberek megalázták magukat Isten előtt böjtölésben és imában, Ninive városa is a megmenekülését köszönhette, (Jónás 3.) akárcsak Akháb király. (1. Kir. 21,27-29)

Mózes 40 napi teljes böjt után kapta kézhez a Tízparancsolatot. (2 Mózes 34,28 ; 5 Mózes 9,9)

Jézus Krisztus szintén 40 napig böjtölt a sivatagban, mielőtt megkezdte volna szolgálatát. (Máté 4,1-2 ; Lukács 4,2)

„Eszter ezt üzente vissza Mordokajnak: Menj, és gyűjts össze minden zsidót, aki csak Súsánban található, és böjtöljetek értem! Ne egyetek, és ne igyatok három napig se éjjel, se nappal! Én is ugyanígy böjtölök szolgálóimmal, aztán bemegyek a királyhoz a törvény ellenére is. Ha elveszek, hát vesszek el!” Eszter 4, 15-16

Ezt teljes vagy abszolút böjtnek is szokták nevezni.

A Bibliában mindössze két olyan emberről olvashatunk (Mózesről és Illésről) akik hosszabb időn át (40 nap) böjtöltek étel és víz nélkül. Ezt teljesen természetfölötti síkon tették, Isten közvetlen jelenlétébe kerültek, így természetfölötti érő tartotta meg őket.

Mózes a Hóreb-hegyen (Sínai-hegyen, 2Móz 34,28; vö. 5Móz 4,15), valamint feltehetően Illés a Hóreb-hegyhez tartva (1Kir 19,8) nyilván Istentől kapott erővel tette ezt 40 napon át. Ez az ún. természetfeletti böjt.

A hármas szabály: Az ember kb.
3 percig bírja ki levegő nélkül,
3 napig víz nélkül, és
3 hétig élelem nélkül.

A Biblia tanítása szerint a böjtölés erőteljessé teszi az imádságot.

„Böjtöltünk tehát és könyörögtünk ezért Istenünkhöz, ő pedig meghallgatott minket.”(Ezsdrás 8,23)

A böjtben éberek leszünk és nyitottak a szellemi valóság iránt, nyitottak Isten előtt, Isten Szelleme számára.

Dániel több napig böjtölt, hogy megismerje a király álombeli látomását, s ezáltal elnyerje a kegyelmet, hogy megértse az álom jelentését.

Ézsaiás próféta és Jézus ugyanakkor arról szól, hogy önmagában az ételek megvonása, a (mózesi hagyományok óta tartott) böjt csak formális marad és Istennél visszatetsző, ha az nem társul önvizsgálattal és megtéréssel. (Ézsaiás 58,3-10 ; Lukács 18,11-14)

A testi böjtnek a szellemi böjttel kell együtt járnia, különben csak diétázunk.

Az ima és a böjt szorosan összekapcsolódott az Újszövetségben is a hívők életében. Jézus kiemelte, hogy mind a kettőre szükség van a gonosz elleni küzdelemben:

„Mindamellett ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel.” (Mt 17,21) 

„Ez a fajta nem megy ki másként, csak imádság és böjt hatására – felelte” (Mk 9,29) 

A hegyi beszédben Jézus a sajátos feladatok közt említi az adakozást, az imádkozást, a megbocsátást és a böjtölést. Amikor ezek helyes gyakorlata jelen van az egyén életében Isten nem késlekedik a megjutalmazással.

Pál apostol figyelmeztette a hívőket a böjtölés és imádkozás fontosságára és az összetartásra, hogy ellen tudjanak állni a Sátán kísértéseinek.

Az első keresztények heti két nap böjtölést tartottak amely szokást a zsidóságtól vették át, de hogy azoktól eltérjenek, hétfő és csütörtök helyett leginkább szerdán és pénteken böjtöltek.

 

Figyelmeztetések a böjtöléssel kapcsolatban:

A böjtölés idején általában felerősödnek a szellemi támadások.

Csak az böjtöljön hosszabb ideig, akinek a teste már hozzászokott a böjthöz. A hosszú böjtök nem kezdőknek valók. A böjtkúra olyan mély hatású gyógymód, amely alapos ismeretet és tudást igényel. A tudatlan vagy felelőtlen koplalás súlyos következményekkel is járhat.

Aki beteg, annak csak orvosi felügyelet alatt ajánlott a böjtölés vagy böjtben jártas orvossal való konzultáció után.

18 év alatti gyermek nem böjtölhet, 60 év felett felmentették az embereket a böjt alól. Fel vannak mentve továbbá a betegek, a terhes és szoptató anyák, s kik egy étkezés alkalmával csak keveset fogyaszthatnak, a koldusok, a megerőltető munkát végzők, az utazók, s azok a szellemi dolgozók, akiket a böjt akadályozna kötelességük teljesítésében.

A veszélyes böjt:

Önmagunkra irányul ezért rossz!! – következményei : az élet tagadása – a test tagadása – beteges koplalás – böjt félelemből – aggodalom a helyes táplálkozás fölött… minél nagyobb a félelmünk, annál betegebbek leszünk – teljesítmény jelleg – külsőséges böjt – becsvágyból való böjt.

Istent nem lehet böjttel semmire kényszeríteni.

Az igazi böjt:

Istenre és a közösségre, másokra irányul, szeretetből.
Az ilyen böjt jobban megnyit bennünket Isten Szellemének. Szeretettel kell bánnunk önmagunkkal. Aki savanyú képpel böjtöl, annak a böjt fölfalja elevenségét és keménnyé, szeretetlenné teszi. Össze kell hangolni a böjtöt önmagammal és az állapotommal !!! Az ember csak azt tudja megváltoztatni, amit már elfogadott!!

Az igazi böjt szeretetválasz.

Nagypénteken beteljesedett az önmagát ingyen, feltétel nélkül odaajándékozó szeretet drámája. Jézus önkiüresítésére, megaláztatására válaszolunk, amikor böjtölünk.

Testtel és lélekkel való imádkozás.

Ima, ami megragadja testünket is. Nemcsak szavainkkal hanem testünkkel is beismerjük, hogy vágyódunk Isten után, hogy nélküle üresek vagyunk, hogy rá vagyunk utalva az ő kegyelmére.

A test és a lélek gyógyszere.

Szent Atanáz így ír: Meggyógyítja a betegségeket, kiszárítja a testből a fölösleges nedveket, kiűzi a gonosz szellemeket, elhessegeti a helytelen gondolatokat, nagyobb világosságot ajándékoz a szellemnek, megtisztítja a szívet, megszenteli a testet, végül pedig elvezeti az embert Isten trónja elé. Isten jelenlétébe helyez bennünket.

Megmutatja, hogy ki is vagyok.

Saját gyengeségem mélységéig juttat el. Erőtlenségem, tehetetlenségem, sebezhetőségem mélysége Isten mélysége után kiált (Zsolt 42,8)

A testvéri szeretet a böjt fölött áll.

Annak próbája, hogy helyesen böjtölsz-e, az, hogy hogyan bánsz másokkal és főként, hogy hogyan beszélsz másokról!! A szellemi böjt (a rossz gondolatok elleni küzdelem) és testi böjt összetartoznak.

Mire hívunk ?

A közös böjt út lehet a gyülekezet számára is, ha olyan problémák, betegségek, bajok merülnek fel, amit nem lehet egyszerűen puszta jóakarattal megoldani. Például feszültségek az egyes csoportok között, vagy megszilárdult frontok, amelyeket nem lehet csak úgy áthidalni. Az egész közösség böjtje megtisztíthatja a légkört. Amikor egymásért böjtölünk, akkor az egész közösség beismeri tehetetlenségét, azt, hogy képtelen a betegségből vagy másból adódó problémát saját maga megoldani. Egész létével Istenhez kiált, hogy törje át a határokat. A böjttel megmutatjuk, hogy komolyan gondoljuk a kérésünket.

Böjt: lakoma Istennel.

Kiss György

Krisztus Gyülekezete, 2017. január 8.